csü. máj 26th, 2022
Haile Selassie az újságban

57 éve járt hazánkban, Etiópia akkori császára, Haile Selassie. Az uralkodó 1964. szeptember 20 – 23. között járt hivatalos látogatáson hazánkban. Budapesten kívül, járt vidéken is, többek között a magyar mezőgazdaság fellegvárába, Bábolnára is ellátogatott. Hogy kis is volt Haile Selassie? Több internetes forrásból is megtudhatjuk, a magyar nyelvű wikipédia is korrekt összefoglalót ad. Én, ezen rövid cikkemben, inkább a 1964-es látogatását szeretném feleleveníteni. Teszem ezt azért is, mert szülőfalumban (ma már város) Bábolnán is megfordult az etióp császár, amely tényt, ha közlöm rasta barátaimmal, egészen máshogy néznek a városra.

Nemzetközi kapcsolatok bővítése

Természetesen a válasz nem annyira bonyolult. Viszont meg is fordíthatjuk a kérdést, Magyarországnak miért volt fontos, hogy Etiópiával hivatalos, diplomáciai kapcsolatot vegyen fel. Ennek a kérdésfeltevésnek a jelentőségét akkor értjük meg, mikor is hivatalos iratokból kiderül, hogy a nemzetközi kapcsolatok felvételét eredetileg hazánk kezdeményezte Etiópiával. Az ötlet még az 1950-es években merült fel, és több külügyminisztériumi dokumentum is utalt rá, hogy Afrika, azon belül pedig Kelet – Afrika egy fontos, stratégiai pont lehet. A keleti (szocialista blokk) és a nyugati kétpólusú világrend egymással – nem mindig csak – ideológiai harcban álló felei számára a Föld különböző fejlődő régiói nem jelentettek egyebet, mint a nagy globális harcteret. Nyilvánvalóan a hatalmi tömb kiterjesztését, és saját ideológiájuk meghonosítását várták a diplomáciai kapcsolatok megszilárdításától. Rögös út vezetett addig, míg egyáltalán Addis Abeba szóba állt Budapesttel. Kilenc év telt el az ötlet felvetése és a hivatalos kapcsolatfelvétel között. További öt évet kellett arra várni, hogy egy közép-európai körút részeként Haile Selassie hazánkba látogasson.

A magyar érdek

Hazánk érdeke több dokumentum szerint is az egyre növekvő etióp piacon való boldogulás, illetve az etióp újraépítés, modernizációba való szerepvállalás lett volna. Ezentúl pedig az a tény, hogy Addis Abeba nem csak Etiópia, hanem már az Afrikai Egységszervezet székhelyévé is vált, így gazdasági szerepe is felértékelődött.

A feltételes módot azért használom, mert Selassie sem akkor sem később nem adta fel a nyugati blokk felé való elköteleződését. Másrészt pedig azért, mert az egyre növekvő igény például a magyar textil iránt, olyan mértékűvé vált, amit egyszerűen a magyar exportőr nem tudott kielégíteni. A lényeg, hogy inkább exportálni kívántuk javainkat, és onnan nem kívántunk importálni semmit nagy mennyiségben. Egyébként etióp részről felmerült – többször is – a kávébehozatal ügye, amitől a hazai vezetés udvariasan, de mindig elzárkozótt.

Az etióp érdek

Az etióp érdek talán még összetettebb volt, mint a magyar félé. Selassie tisztában volt azzal, hogy országának nagy volumenű hitelre lesz (már volt akkor is) szüksége. Azzal is tisztában volt, hogy ezt egy féltől nem tudja beszerezni, így a közép, kelet-európai útja egy fajta feltérképezése is volt az erőviszonyoknak. Másrészt okos diplomáciai húzás, hiszen legalábbis látszatra, szerette volna elkerülni, hogy egyértelmű Amerika-barátnak skatulyázzák be. Másrészről mint nyitott gondolkodású uralkodó természetes kíváncsisága is vezette.

A magyarországi látogatás menete

1964 szeptember elején hazánk akkori egyik legfontosabb embere, Dobi István az Elnöki Tanács elnöke hivatalosan is meghívta országunkba. 1964. szeptember 20-án érkezett Budapestre I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára.

A Ferihegyi repülőtéren már jóval az érkezés előtt több ezer budapesti gyűlt össze az etióp uralkodó fogadására. A repülőtér betonján díszőrség sorakozott fel csapatzászlóval.

Néhány perccel fél 12 előtt tűnt fel a repülőtér felett I. Hailé Szelasszié külön repülőgépe, amelyet a magyar légierők vadászgép köteléke kísért a határtól Budapestre. A repülőgép tiszteletkört írt le, majd leszállt a repülőtérre. Az első két napon az uralkodó Budapesten tárgyalt többek között Dobi Istvánnal, és Kádár Jánossal, megtekintett jó néhány kulturális programot: tiszteletére a Duna Együttes bemutatót tartott. Selassie ugyanezen a napon megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősök emlékművét.Majd ellátogatott a Magyar Optikai Művekbe.

A császár Bábolnán

1964. szeptember 22 – én a császár és kísérete Komárom megyébe látogatott: Komárom város vasútállomásán bányászzenekar köszöntötte, majd útját folytatva elérte Bábolnát.

A község táblájánál díszkaput állítottak és többek között Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, valamint Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója üdvözölték a fontos vendégeket. “Európai öltönyt viselt, és vele volt a palotapincsi kutyája is.” – számolt be egy szemtanú. A művelődési ház nagytermében a mintagazdaság vezetője ismertette a gazdaság múltját, jelenét, eredményeit és terveit. A császár részt vett az államfőknek kijáró lovasbemutatón (harsonásokat illetve a fogatokat is megnézte), majd ő maga is felülhetett az ötös fogatra Dobi István oldalán. Haile Selassie még ellátogatott az anyakanca és lovascsikó-telepre, és a 350 000 darabos kapacitással teljesítő keltető üzembe. „A Magyarországon tenyésztett lovak világszerte nagy nevet szereztek.” – jegyezte meg a császár. Az uralkodó, bár lovat nem kapott, még sem üres kézzel távozott, hiszen ajándékba kapott egy herendi porcelánszobrot, amely lovat és csikósát ábrázolta.

Haile Selassie a lovas bemutatót nézi

Mielőtt továbbutazott volna hazánkból, Hailé Szelasszié a Magyar Népköztársaság Zászlórendje gyémántokkal ékesített I. fokozatának tulajdonosa lett. Dobi István pedig az aranyláncokkal ékesített Sába Királynõje Érdemrendet kapta meg.

A látogatás hozadékai

Valószínűleg Selassie itteni látogatása előmozdította a két ország közti nemzetközi kapcsolatokat – erre enged következtetni, hogy 1965-ben megnyílt a magyar nagykövetség Etiópiában. Hazánk egy röntgengépet és egyéb laboratóriumi felszereléseket adott Etiópiának. Sor került az etióp ösztöndíjasok számának megduplázására az 1965-66-os évtől kezdve, így már tíz fő etióp diák tanulhatott hazánkban. Továbbá követi szintről nagyköveti szintre emelték a kapcsolatok diplomáciai minőségét. Ezen kívül Selassie meghívott két magyar népzenekutatót, – Martin György, Sárosi Bálint – akik nagy mértékben hozzájárultak munkájukkal az Etiópiában élő népcsoportok hagyományainak dokumentálásában.

Források

Az egykori országos napilapok cikkein túl, sikerült élő szemtanúkkal is beszélgetnem, akik jelen voltak a Selassie -t üdvözlő úttörőcsapat tagjai között. A fotókat az MTI fotósa készítette 1964-ben. Továbbá nagy segítségemre volt: Marsai Viktor – Az utolsó császár Magyarországon – Hailé Szelasszié 1964-es látogatása In: Afrika Tanulmányok Folyóirat XIV. évf. III.-IV. szám, pp. 29-46