pén. máj 27th, 2022

Így írunk mi

A lemezgyűjtésről szubjektíven

Lehet, hogy sokatokban felmerül a kérdés, hogy miért írtam a hanghordozók gyűjtéséről, értékéről cikket a honlapra. A válasz egyszerű. Ez a kultúráról is szól. Én most hosszan nem fogok taglalni a különböző hanghordozók objektív besorolási értékeit, mert valahol a végén a legtöbben úgy sem racionális döntést hoznak, hanem azt nézik, hogy megengedhetik -e maguknak vagy sem az adott terméket. Vágjunk is bele a közepébe.

A hanghordozók fajtái

Alapvetően a hanghordozókat analóg és digitális formátumokra érdemes felosztani, vagy pedig fizikailag megfogható és virtuális adathordozókra. Nem nagy titok az analóg technikával készült hanghordozók közé tartozik a vinyl és a kazetta, míg a cd, minidisc vagy a számítógépekkel létrehozott adatok digitális, és ez utóbbiak még fizikálisan is nehezen megfoghatók.

Értékbefolyásoló tényezők

Amikor lemezt, cd-t, kazit veszünk vagy adunk el objektív és szubjektív tényezők alapján próbáljuk meg a tranzakciót lebonyolítani. Az objektív tényezők közül nézzük meg egy kicsit az általános minőség besorolási rendszert.

Ez persze kicsit félrevezető, ha nem olvasunk utána. Tulajdonképpen még a Good (jó) besorolású (ami alatt csak egy kategória van a fair – ez az egyetlen, ami nem játszható le) is végig játszható hanghordozót jelent, és inkább a hanghordozó állapotát írják le, illetve a hangzását. Ezek a kategóriák főleg a discogs-on és a facebook adásvételi csoportokban bírnak nagy referenciával. A neten könnyen mond valaki bármilyen kategóriát, az csak az érkezett csomag kibontása után derül ki, hogy milyen állapotban is van valami. Hozzá kell tenni, hogy e rendszer alapján a borítókat is külön értékelik, és abban az esetben, ha valaki befektetési céllal vesz hanghordozót érdemes is ezzel bajlódnia.

Objektív tényezők

Aztán vannak más, már talán fontosabb objektív értékleíró tényezők. Egy hanghordozó értékét leginkább a kiadott példányszám határozza meg. A kiadott példányszám természetesen erős összefüggést mutat a kiadás idejével, helyével is, pl. a 80-as években a cd kiadás még elég gyerekcipőben járt, így az ekkor kiadott cd-k drágábbak, nagyobb értéket képviselnek.

Pop vagy underground?

A nem pop piacra szánt stílusok, mint a hip-hop, reggae, jazz, punk, heavy metal stb. hanghordozókat nem adják ki olyan mennyiségben, így azok ára legtöbbször kicsit (vagy nagyon) magasabb , mint a pop piacra szánt kiadványoké. További értéknövelő tényező lehet, ha aránylag kis piaci szegmensnek számító országok kiadványairól beszélünk. Lehet aztán kombinálni a tényezőket. Elmondható, hogy Magyarországon a hazai hip-hop, reggae, jazz, punk kiadványok árai néha eléggé elrugaszkodottak a hétköznapi szemlélő számára. Főleg, ha az vinyl formátumot jelent.

Érdekes módon az első magyar hip-hop album elég olcsón kapható vinylen, nagyon egyszerű okból kifolyólag: eredetileg azon jelent meg, méghozzá nagy példányszámban. Ezen kívül számos más tényező is befolyásolja természetesen az értéket.

Szubjektív tényezők

Ami a szubjektív érték/ár befolyásoló tényezőket illeti: szerintem ezek befolyásolják a leginkább az eladási árakat. Alapvetően a kereslet – kínálat törvénye itt is áll, ha valaki meghatároz egy árat, azt mindig a piacon lévő vevők döntik el, hogy megéri – e számukra az adott összeget. Az, hogy mit ír/ mond a discogs például sok esetben lópikulát sem ér egy igazi adásvételi szituációban.

Például itt vannak a 78-as shellac (gramofon) lemezek. Elméletileg sokat is érhetnének, azonban aránylag kevés ember rendelkezik megfelelő technikával, hogy lejátsza őket, és ha nincs, aki megvegye őket az árak nem tudnak magasan maradni. Egy érdekes tényező – most pedig a corona-vírus idején aktuális – a magyar forint értéke a különböző valutákhoz. Nyilván egy magas euró/dollár/font átváltási árfolyam befolyásolhatja az értéket (az árat mindenképp) is.

Vinyl lemezek

A vinyl lemezeknek méret szerint három fajtáját különböztethetjük meg: a 7 inch (általában 45 rpm), a 10 inchest és a 12 inches lemezeket.
Nézzük, hogy időrendi sorrendben hogyan következtek.

Shellac

Először a 10” lemezek jelentek meg a piacon, azonban ezek nem vinyl lemezek voltak, hanem úgy nevezett shellac lemezek. Egy dalt rögzítettek oldalanként (kb. 3-4 percet). Kemény anyagúak, könnyen törnek és 78-as fordulaton játszhatók. Kemény anyagukból kifolyólag bár „sima” dj/hifi tűvel is lejátszhatók, a kopás sokkal gyorsabb, mint a vinyl lemezek esetében. Egy valamire való, ilyen lemezek lejátszására specializálódott pick up 50.000 Ft. E lemezeket tapasztalataim szerint ma Magyarországon 450-600 Ft-os áron már be lehet szerezni.

Kislemez – 7″

Időrendi sorrendben a következőben kiadott méret a 7inch volt. Érdekes módon eleinte ezek inkább úgy nevezett EP-k voltak, vagyis több, vagy egy előadó dalait tartalmazták. Általában 2-3 számot vágtak ki egy oldalra. A fordulatszámuk 33-as, míg az úgy nevezett single lemezek általában 45-ös fordulatúak. Egy-egy oldalukon egy számot tartalmaznak. A magyar „urban” lemezek egy kis része tartozik ide, néhány korai jazz felvétel, illetve egy – két magyar ska felvétel jellemzően.

Manapság is a reggae kultúrában legtöbbet előforduló formátum, azonban magyar reggae vagy hip-hop előadók nem adtak ki sok kislemezt. Újabb kiadvány a PASO – Moses and the red sea/Joseph, illetve a szinte még frissnek számító Kugler kislemez. Persze említhetünk még egy-két külföldi kiadónál megjelent magyar előadót, mint pl. Sena vagy Aaron Aayaz aka. Babystep. A punk/hardcore stílusokban akár egy egész album is ráfér egy kislemezre. Erre jó példa a Rákosi zenekar több albuma is, amelyeknek további érdekessége, hogy a chicagoi Lengua Armada Records dobta piacra.

Maxi lemez – 12″

A 12” méretű lemezeket eredetileg album formátumra szánták, 33-as fordulattal. Azonban a diszkóláz beindulásával, az úgy nevezett maxi lemezek már főleg 45-ös fordulaton pörögnek. A maxi lemezek hazánkban „urban style-ban” nem annyira terjedtek el, szóval ha ilyet láttok, mindenképpen megéri beruházni. Manapság az Animal Cannibals maxi lemezét 47.000 Ft-ért kínálta a Kalóz Records, az, hogy ér – e ennyit, mindenki döntse el maga.

Egyébként a nagyméretű album megjelenések mára szerencsére kezdenek ismét teret hódítani főleg a hip-hop, reggae és punk stílusokban, ezek jó befektetésnek mondhatók. Az én tanácsom, hogy ha megengedhetitek magatoknak akkor az új megjelenésekből, amit szerettek, kettőt vegyetek, az egyiket hagyjátok bontatlanul (vagy ha nem fóliás, akkor csak ne játszátok le) és csak dőljetek hátra. Ez a többi hanghordozóra is érvényes.

Vinyl hátrányai

A vinyl lemez előnyeit sokáig lehetne ecsetelni, azért vannak hátrányok is. Most inkább ezzel foglalkoznék: mérete és súlya miatt (és sérülékenysége is számottevő) elég borsos a szállítási díj külföldi rendelés esetén. Egy példa: ha egy londoni lemezboltból szeretnél vinylt rendelni 10-50 font (+vám) alatt nem fogod megúszni a szállítást, kivéve ha nagyobb tételben rendelsz (egy bizonyos szint felett lehet, hogy elengedik a postaköltséget). Másrészt az exkluzívitása miatt drágább, mint ugyanazon album stb. cd kiadása. Ha van-e ismerős egy – egy adott országban, aki esetleg autóval szokott hazajárni, akkor olcsóbb az ő címére rendelni.

Kazetta

A magnókazetta reneszánszát éli. Talán még az új kiadások nem feltétlenül jönnek ki ebben a formátumban túl gyakran (kivétel a punk/hardcore közegben), azonban a discogs eladások egyértelműen nőnek. Az, hogy ez minek köszönhető csak találgatni lehet. Egy biztos, hogy a postázása aránylag súlya miatt is költségkímélőbb, és akár még, megfelelő csomagolás mellett, tok nélkül is postázható.

Ami a kazettákat illeti a Phillips 1963-ban hozta létre ezt a hanghordozót és ezzel forradalmasította a zeneipart is, egyszerűen azzal, hogy „mobillá” tette a zenehallgatást. Műsoros kazettákat 1966-ban adtak ki először. Magyarországon 1977-ben kezdték meg a dorogi gyárban a felvételek sokszorosítását ebben a formátumban. A 80-as évek végétől a cd elterjedéséig szinte minden kazettán is kijött. A nem mainstream stílusokban pedig egyeduralkodó volt egészen a 2000-es évek elejéig. Akkor pedig nem feltétlenül a cd ölte meg, mint inkább az mp3. Egy szó mint száz érdemes a kazettákat nézegetni bolhapiacokon, a magyar reggae, hip-hop punk kazik (és most már az amerikai kiadványok is) egész jó árakon mennek el a netes felületeken /fórumokon.

CD

A CD 1979-es bevezetése óta már túl van a csúcs pontján. Egyértelműen „leszállóágban” van a fent említett hanghordozókhoz képest, persze azért nem temetném. Főleg két okból nem: az egyik, hogy jó a hangminőség, a másik, hogy aránylag kedvezően lehet postázni. Könnyű kezelni, a lejátszók pedig mára a legelterjedtebb eszközök a háztartásokban. A történetét talán a legjobban ismerjük. Egy valamire érdemes figyelni, illetve érdemes a ténnyel tisztában lenni. Magyarországon – a szerzői kiadások – sok esetben CD-R formátumúak, vagyis írt cd-k, amelyek egy idő után sajnos egyszerűen lejátszásra alkalmatlan állapotba kerülnek.

A gyári nyomásokkal nekem még sosem volt problémám, a legrégebbi tulajdonomban lévő muzsika az első Beastie Boys album 1986-ból, a mai napig szépen muzsikál.

Magyar cd-k

Néhány szóban a magyar kiadványok értékeiről. Mindenképpen a hip-hop vitte cd értékben (árban) a legmesszebb, a kultikussá vált, és sokszor kis példányszámban kiadott lemezek is 3000-4000 Ft-nál kezdődnek (már ha talál valaki belőle eladó példányt), mert, ezekkel ez a legnagyobb probléma. Kevesen akarnak megválni tőlük, vagy csak borsos áron. Itt van például Sena – First One című kiadványa, jelenleg 77.000 Ft-ot kér érte valaki a discogs-on. (a dupla LP-ért pedig 200.000 Ft-ot kérnek)

Miután szemügyre vettük a hanghordozókat, legközelebb néhány napon belül jelentkezem egy-két friss infoval az árak kapcsán.

Ha pedig kiváncsiak vagytok mi lapul a mi táskánkban, itt megnézhetitek Sebő gyűjteményét.